MENÜ
KÉPHASZNÁLATI LICENCE
Nevelési tanácsadás
Mi a nevelési tanácsadás?
A nevelési tanácsadás a gyermekek, fiatalok, és a családok komplex pszichológiai, gyógypedagógiai, mentálhigiénés ellátása, az oktatás, egészségügy és szociális szféra csomópontjában. Éveken átívelő folyamatról van itt szó, hiszen ide tartozik a prevenció, a szűrés, az első találkozás, az állapotmegismerés, a beavatkozás, valamint a kontroll is.
1. Az első találkozás formái:
- Problémafeltáró beszélgetés: empátiás légkörben folytatott problémafeltáró beszélgetés a tünetek, elmaradások, nehézségek és hátterük megértése, és a lehetséges megoldások meghatározása céljából.
- Tájékozódó beszélgetés: a segítségkérés indítékainak feltárása, adatgyűjtés.
- Pszichoterápiás első interjú: a klinikai első interjú során feltérképezésre kerülnek a gyermek nehézségei, tünetei, környezetéhez való kötődése, kapcsolatrendszere. A segítséget kérő szabadon beszélhet a problémákról, a pszichológus szakember kérdései, reflexiói nyomán ugyanakkor az előtérben álló tünetek egyre inkább tágabb összefüggésbe kerülnek.
- Konzultáció, tanácsadás: ha a szülő egy átmeneti, gyermeke normál fejlődésébe illeszkedő problémával jelentkezik, gyakran már az első találkozás során elkezdhetünk segíteni neki abban, hogy megtalálja a megoldáshoz vezető utat. A fő cél tehát ebben az esetben a rendelkezésre álló külső és belső erőforrások tudatosítása és mozgósítása. A konzultáció, tanácsadás akár több alkalmat is igénybe vehet, s gyakran a gyermek bevonására nem is kerül sor. Ilyen segítséget pedagógus is kérhet, amikor egy adott gyermekkel vagy bizonyos témával, szituációval kapcsolatban igényli a szakember támogatását.
2. Szűrés
Egyéni szűrést igény szerint a Tagintézményben végzünk.
3. Állapotmegismerés
Az állapotmegismerés az ellátásba került gyermek aktuális állapotát és tartós jellemzőit feltáró diagnosztikus munka, melynek során a diszfunkcionális területek mellett a gyermeket veszélyeztető és támogató tényezőket is feltérképezzük, mind az egyén, mind a szociális környezet tekintetében. Az vizsgálatok célja a gyermek további ellátásának meghatározása, egyéb ellátási módok szükségességének eldöntése, a beavatkozás céljának, módjának, irányainak kialakítása, terápiás terv felállítása. Az állapotmegismerés a pedagógiai szakszolgálat vagy egyéb intézmények szakemberének javaslatára, a szülő önkéntes együttműködésével, beleegyezésével végezhető el. Az állapotmegismerésről a szülő szóbeli, külön kérés esetén írásbeli visszajelzést kap.
Az állapotmegismerést az első találkozás vagy a szűrés során feltárt vezető problematika alapján az eset ellátásához szükséges végzettséggel, képzettséggel, szakmai kompetenciákkal rendelkező szakember végezheti el, vagyis pszichológus, gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus (a kompetenciákat, szükséges képzettségeket részletesen a 4. fejezetben ismertettük), de minden esetben nélkülözhetetlen, hogy a vizsgálat komplexitását teammunka, illetve az eltérő képzettségű szakemberekkel való konzultáció biztosítsa.
Pszichológiai vizsgálat:
- A pszichológiai vizsgálat céljai:
- A pszichés állapot feltárása (szorongás, indulatok, depresszív vagy kényszeres tünetek, izoláció)
- Az adaptív viselkedés és a szociális érettség megállapítása (alkalmazkodás, szabálytartás, frusztrációtűrés, empátia, társas készségek, szociális szerepek)
- Az intelligencia vizsgálata
- A kognitív funkciók felmérése (figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás)
- A személyiség vizsgálata (személyiségvonások, értékek és motivációk, rugalmasság, attitűdök és sémák a gondolkodásban)
- A pszichomotoros érettség és a szenzoros integráció vizsgálata (szomatoszenzoros működés, nagy- és finommozgások koordinációja, bilaterális integráció, egyensúly, izomtónus, korai reflexek fennmaradása)
- A pszichológiai vizsgálat módszerei:
- Interjú, beszélgetés, kikérdezés (kérdőív, félig strukturált, strukturálatlan)
- Megfigyelés (testi fejlettség, nyelvi és kommunikációs fejlettség, rapport, kontaktuskészség, spontán játéktevékenység, játékos mozgásmegfigyelés, a szenzoros integráció célzott megfigyelése)
- Dokumentumelemzés
- Projektív tesztek (Rorschach, CAT, TAT, Világjáték)
- Projektív rajtesztek (farajz tesztek, családrajz tesztek, szabadrajz vizsgálat)
- Személyiség és más önkitöltő kérdőívek (BFQ-C, MMPI-A, Gyermekvisel-kedési kérdőív, Gyermek Depresszió Kérdőív)
- Mentális képességet vizsgáló tesztek (SON, Raven, WISC-IV, WJ-NK)
- Egyéb kognitív képességeket vizsgáló tesztek (Pieron, Révész-Nagy, d2, Moede, Rey komplex ábra, Hanoi torony, Stroop)
- Neuropszichológiai tesztek (Benton, Bender-A, Bender-B)
- Szenzoros integrációt vizsgáló eljárások (strukturált megfigyelések, mozgásszekvenciák vizsgálata)
Gyógypedagógiai vizsgálat:
- A gyógypedagógiai vizsgálat célja:
- A pedagógiai-gyógypedagógiai állapotmegismerés célja, hogy megismerje a tanuló fejlődésmenetét, tudásszintjét, képességeit, a követelményekhez való „illeszkedés”, s az attól való eltérés mértékét, alapot adjon a módosító stratégiák kidolgozásához, a fejlesztő beavatkozások meghatározásához. Az állapotfeltárás a nevelési tanácsadás feladatellátása során alkalmazott, a szakember végzettségéhez, képzettségéhez és kompetenciáihoz igazodó pedagógiai, gyógypedagógiai vizsgálóeljárásokkal történik.
- A gyógypedagógiai vizsgálat területei, eszközei:
- Intelligencia és tanulékonyság mérése (Raven, SON, Mawgyi-R, WISC-IV)
- Figyelmi, végrehajtó funkciók vizsgálata (Pieron, Brickenkamp-féle d2, Révész-Nagy, Stroop)
- Észlelés, emlékezés vizsgálata (Frostig, Rey tesztek, GMP, Token)
- Mozgásállapot felmérése (KTK, Harris-féle laterális dominancia teszt, célzott megfigyelések a szenzoros integrációhoz)
- Szenzoros integrációt vizsgáló eljárások (strukturált megfigyelések, mozgásszekvenciák vizsgálata)
- Beszéd és nyelvi fejlődés vizsgálata (Meixner-féle szókincs-szótanulási vizsgálat, Peabody, GMP, Token)
- Tanulékonyság, tanulási stílus, tanulási stratégia feltárása (kérdőívek, Rey auditív-verbális tanulás vizsgálata, Álszóismétlési tesz)
- Iskolai teljesítmények (olvasás, írás, számolás) vizsgálata
Fejlesztőpedagógiai vizsgálat:
- A fejlesztőpedagógiai vizsgálat célja:
- A 3-18 éves korosztály fejlődési, érési elmaradásainak felmérése, különös tekintettel a tanulási (veszélyeztetettségi) problémák hátterének feltérképezésére, a jelzett részképesség-gyengeség feltárására.
- A fejlesztőpedagógiai vizsgálat eszközei:
- Grafomotoros fejlettség vizsgálata (Goodenough, PREFER írásmozgás, DIFER)
- Tanulásvizsgálatok (olvasás, írás, számolás, nyelvtan-helyesírás)
- Figyelemvizsgálatok (szék-lámpa teszt, Pieron)
- Dominanciavizsgálat (Harris-féle)
- Beszédészlelés, beszédmegértési teszt (GMP)
- Óvodai szűrővizsgálatok (MSSST, DIFER)
- Vizuális észlelés vizsgálata (Frostig)
- Dyslexia-prevenció vizsgálata (Inizan, DPT, Marosits-féle dyslexia prevenciós gyorsteszt, Kovács-féle)
- Mozgásvizsgálat
4. A beavatkozás
A beavatkozás a nevelési tanácsadási folyamat legfontosabb, központi szakasza. Itt valósul meg a gyermek vagy a serdülő tüneteinek, diagnosztizált diszfunkcióinak megfelelő segítségnyújtás, terápia, konzultáció vagy fejlesztés formájában. A beavatkozás a gondosan elvégzett állapotmegismerés elemző szemlélettel végiggondolt eredményeire épül, és a szülővel egyeztetett keretek között hajtható végre. A beavatkozást az állapotmegismerés lezárulása, és a szülővel való megállapodás után az eset ellátásához szükséges végzettséggel, képzettséggel, szakmai kompetenciákkal rendelkező szakember végezheti el.
Az állapotmegismerést lezáró szülői konzultáció során a szakember és a szülők megállapodnak a beavatkozás szükségessége esetén annak kereteiről. A beavatkozás kezdetén a keretekről – életkorának megfelelő módon – a gyereket is tájékoztatni kell. A keretek tisztázatlansága bizonytalanságot okozhat, és akadályozza a hatékony közös munkát. Indokolt esetben a keretek változhatnak a beavatkozás folyamata során, ilyenkor azonban a szakember és a szülők, illetve a gyerek között újabb egyeztetésre van szükség.
Ha a beavatkozás alanya a gyermek, a beavatkozás folyamata során előre megbeszélt rendszeresség alapján, vagy alkalomszerűen szükség lehet a szülővel való találkozásra, konzultációra. A találkozást mind a szülő, mind a szakember kezdeményezheti. Serdülőkorú fiatal esetén fokozottan indokolt, hogy a konzultációról, eredményéről ő is tudomást szerezzen. A beavatkozás hatékonysága érdekében indokolt lehet a pedagógussal vagy az iskolapszichológussal is felvenni a kapcsolatot. Erre bármely fél (szakember, szülő, pedagógus, iskolapszichológus) kezdeményezése alapján sor kerülhet.
A nevelési tanácsadást végző szakember az állapotmegismerés eredményeire támaszkodva az ellátásához terápiás/fejlesztési tervet készít, melyben meghatározza a gyermek erősségeit és gyengeségeit. Meghatározza a főbb fejlesztési területeket, az alkalmazott módszereket, a terápiás/fejlesztési célokat.
A nevelési tanácsadás keretei között végzett beavatkozással párhuzamosan a gyermek több különböző ellátást is kaphat ugyanannál a pedagógiai szakszolgálatnál (logopédiai terápia, korai fejlesztés, gondozás) vagy más (egészségügyi, gyermekvédelmi, nevelési-oktatási) intézményben. A különféle támogatások összehangolása, elakadás esetén a szakemberek párbeszédének kezdeményezése és koordinálása leggyakrabban helyzetéből, kompetenciáiból fakadóan a nevelési tanácsadást végző szakemberre vár.
A pszichológiai beavatkozás
- Leggyakoribb tünetcsoportok:
- − Funkciókhoz kapcsolódó zavarok (evészavarok, alvászavarok, ürítési zavarok, beszédzavarok)
- − Érzelmi zavarok (szeparációs szorongás, szociális szorongás, iskolafóbia, testvérféltékenység)
- − Szociális kapcsolatteremtés zavarai (szelektív mutizmus, kötődési zavarok)
- − A magatartás zavarai (viselkedési zavarok, oppozíciós zavar)
- − A teljesítmény akadályozottságához társuló lelki zavarok, önértékelési problémák
- A pszichológus által biztosított ellátási formák:
- Egyéni pszichoterápiás formák:
a) Pszichodinamikus gyermekpszichoterápia
b) Kognitív és viselkedésterápia
c) Személyközpontú gyermekterápia
d) Integratív gyermekpszichoterápia
e) Játékterápia - Csoportos pszichoterápiás formák:
a) Gyermekdráma
b) Pszichodráma
c) Művészetterápia - Pszichoterápiás konzultáció, tanácsadás a gyermeknek, serdülőnek 4 alkalmas serdülőkonzultáció
- Pszichoterápiás krízisintervenció
- Szupportív terápia
- Konzultáció, tanácsadás a szülő számára
- Konzultáció, tanácsadás a gyermekkel foglalkozó pedagógus számára
- Mediáció – közvetítéses konfliktuskezelő módszer
- Családterápia, teljes körű családi mentálhigiénés intervenció
- Egyéni pszichoterápiás formák:
A gyógypedagógiai beavatkozás
- A beavatkozást indokolttá tevő leggyakoribb fejlesztési, terápiás célok:
- Kognitív funkciók (észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlesztése
- Részképesség (pl. szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér észlelés, vizuális differenciálás, téri tájékozódás stb.) problémák korrekciója
- Tanulási nehézségek csökkentése
- A mozgás, a szenzoros integráció fejlesztése (Sindelar, Alapozó terápia)
- Tanulási technikák elsajátítása (tanulás módszertan)
- A gyógypedagógus által biztosított ellátási formák:
- Kognitív funkciók fejlesztése
a) Komplex értelmi fejlesztés
b) Sindelar fejlesztő program
c) Tanulásmódszertan egyéni/csoportos - Tanulási képességek, részképességek fejlesztése
a) Grafomotoros fejlesztés
b) Beszédészlelés, beszédértés
c) Dyslexia reedukáció
d) Dysgrafia reedukáció
e) Dyscalculia reedukáció
f) Figyelemfejlesztés - Nagymozgást és az érzékelés integrációját elősegítő fejlesztések
a) Komplex mozgásterápia
- Kognitív funkciók fejlesztése
A fejlesztőpedagógiai beavatkozás
- A beavatkozást indokolttá tevő leggyakoribb fejlesztési célok:
- Prevenciós fejlesztő terápiák
- Iskolára előkészítő komplex képességfejlesztés
- Kognitív funkciók (észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlesztése
- Részképesség-problémák (pl. a szem-kéz koordináció, az alakállandóság, az alak-háttér észlelés, a vizuális differenciálás, a téri tájékozódás stb.) korrekciója
- Tanulási nehézségek (írás, olvasás, számolás terén mutatkozó jelentős elmaradás) csökkentése
- Mozgásfejlesztés
- A fejlesztő pedagógus által biztosított ellátási formák:
- Képességfejlesztés
a) Mozgásfejlesztés (nagymozgás, finommotorika, grafomotorika)
b) Beszédkészség (beszédértés, beszédészlelés, szókincs)
c) Anyanyelvi készségek (olvasás, szövegértés, íráskészség)
d) Számolási készségek
e) Iskolába lépéshez szükséges részképességek - Mozgásfejlesztés
- Egyéb fejlesztések
a) Figyelemfejlesztés
b) Komplex fejlesztés
c) Iskolaérettségre felkészítő csoport
- Képességfejlesztés
5. Kontroll
A kontroll olyan vizsgálat vagy konzultáció, amelyre a beavatkozás adott szakaszának lezárulása után kerülhet sor. A terápia, a konzultáció vagy a fejlesztés vége és a kontroll között eltelt idő hossza függhet a beavatkozás jellegétől, a kontroll céljától, a tevékenységet végző szakember módszertani koncepciójától, illetve a szakember és a szülők (vagy serdülő) közötti megállapodástól. A kontroll célja, hogy a szakember, s gyakran a család visszajelzéseket kapjon a beavatkozás eredményességéről, a további ellátás szükségességéről.
A kontrollra mindig a beavatkozás után kerül sor. A beavatkozás lezárulásakor a szakember a szülőkkel, illetve a megfelelő tudatosság, személyiségbeli érettség esetén a gyermekkel megbeszéli többek között a kontroll részleteit is.
Abban az esetben, ha a terápia, a fejlesztés a szakértői bizottsági vizsgálaton született javaslat alapján kezdődött meg, a kontrollvizsgálatot is a szakértői bizottsági tevékenység keretei között végzi el egy – a beavatkozást végző szakembertől független – szakmai team. A tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek esetén ugyanis a jogszabály által előírt időközönként értékelni, minősíteni kell a gyermek állapotát, az ellátás hatékonyságát. A kötelező felülvizsgálat kezdeményezése a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének hatásköre. A szükséges vizsgálatok elvégzése után a szakmai team felülvizsgálhatja, módosíthatja a fejlesztési/terápiás terveket, javaslatait pedig szakértői véleményben rögzíti. A szakember, aki a nevelési tanácsadás keretében ilyen BTM nehézséggel küzdő gyermeket lát el, a kötelező felülvizsgálathoz – a nevelési-oktatási intézmény kérésére – jellemzést készít a gyermek fejlődéséről.
A kontrollhoz kapcsolódó szakmai tevékenységek
A nevelési tanácsadáshoz kapcsolódó kontrollvizsgálat, vagy kontroll célját szolgáló konzultáció nagyon változatos keretek között valósulhat meg, s ahogy a fentiekben utaltunk rá, az idői és az egyéb körülmények nagymértékben függnek attól, hogy milyen beavatkozásra került sor (pl. pszichoterápia vagy fejlesztés), mi a szakember célja a kontroll-alkalom megbeszélésével, milyen típusú kontrollt tart hatékonynak, és miben tud az adott esetben a szülőkkel (esetleg a serdülővel) megállapodni.
Fejlesztett funkciók kontrollvizsgálata:
számos olyan terület van, ahol egy féléves, éves terápiás, vagy fejlesztési folyamat után már a lezáráskor meg szeretnénk győződni munkánk eredményességéről, a megcélzott funkciók terén bekövetkezett változásokról. A tanulási képességek, részképességek, tanulási hatékonyság, szenzoros integráció és a mozgáskoordináció kontrollvizsgálata információkat ad a nevelési tanácsadás keretében végzett tevékenység hatékonyságáról, a gyermek aktuális állapotáról, a további beavatkozás szükségességéről. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok a szülőkkel történő, terápiát, fejlesztést lezáró beszélgetésben is fontos szerepet játszhatnak. Ugyanakkor más esetekben a kontrollvizsgálat későbbi lebonyolítása is indokolt lehet, például a tanév kezdetén, vagy fél évvel a folyamat lezárulása után.
Konzultáció (állapot-visszajelzés):
a pszichoterápia lezárásakor indokolt lehet, hogy a terapeuta a szülőket arra kérje, egy bizonyos idő eltelte után jelezzenek vissza a gyermek állapotáról. A kontroll kérésének hátterében állhat például az, hogy a terapeuta szeretne meggyőződni a terápia során elért eredmények tartósságáról, de az is, hogy egy
szimbolikus, biztonságot adó kapcsolati szálat szeretne felajánlani a család, a serdülő számára, fenntartva ezzel a terápia folytatásának esélyét is. A visszajelzés felajánlása lehet ennél kevésbé direkt is (jelezzenek vissza, ha igényük van rá, ha újabb kérdések merülnek fel), és a megállapodás tartalmazhatja a személyes találkozásnál kevesebb befektetést igénylő csatornákat is (telefon, email).
Utánkövetés:
A beavatkozást lezáró szakember, ha indokoltnak látja, az ellátott gyermek pedagógusain, az oktatási-nevelési intézmény pszichológusán keresztül továbbra is figyelemmel kísérheti a gyermek fejlődését. Ha a gyermek a Pedagógiai Szakszolgálatban más tevékenységhez tartozó ellátásban részesül, konzultációt ajánlhat fel az azt végző kollégának. Ez az utánkövetés szükség esetén megkönnyítheti a nevelési tanácsadás újabb folyamatának megkezdését.
Forrás: Király Gabriella - Vecsei Tünde, Arató Domonkos - Lugosiné Pál Ildikó: A nevelési tanácsadás szakszolgálati tevékenységi területre kifejlesztett protokoll