Köszöntő
Köszöntő
Köszöntő
Köszöntő

Szakértői bizottsági tevékenység

A tankerületi szakértői bizottság feladata:

  • a harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata,
  • a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,
  • aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,
  • a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása.


A szakértői vizsgálat indítható a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével. Szülői egyetértés hiányában hivatalból is indítható. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, és az iskola köteles közreműködni vizsgálat iránti kérelem elkészítésében. A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló – a szülő által aláírt – kérelmet az óvoda, az iskola megküldi a területileg illetékes szakértői bizottságnak.

A szakértői bizottság a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, esetleg logopédiai vizsgálat alapján szakértői véleményt készít, melynek tartalmát ismerteti a szülőkkel, gondviselőkkel, akik aláírják a dokumentumot. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.

A szakértői bizottság a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, a szükséges szakemberre és annak feladataira; továbbá a gyermek, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos követelményekre, fejlesztési feladatokra, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretére. Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermek eredményes óvodai vagy iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai, óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői bizottság a megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi.

Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, akkor a saját vizsgálatának dokumentációját és annak eredményeit, a vizsgálat alapján tett megállapításait, valamint a rendelkezésükre álló egyéb iratokat megküldi a megyei szakértői bizottság részére.

A szakértői vizsgálatról

A vizsgálat keretében a gyermek, a tanuló képességeinek-készségeinek komplex orvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai szempontú elemzése, diagnózis felállítása történik különböző vizsgálati módszerek alkalmazásával.

  • A szakértői vizsgálat időpontját az eljárásrendnek megfelelően a bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt írásban értesíti.
  • A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Ettől eltérően a jelenlévő szülőnek meghatalmazással kell rendelkeznie.
  • Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, az első vizsgálat alkalmával, a folyamatos figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával, a szakértői bizottság vizsgálatakor az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőnek jelen kell lennie.
  • A szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatást kap a szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről.
  • A szakértői vélemény kézbesítése a szülőnek a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül megtörténik. A szülőnek – a kézhezvételétől számítva – tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére.
  • Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.
  • A szakértői bizottság szakértői véleményben tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. Javaslatot fogalmaz meg az alkalmazandó pedagógiai módszerekre, pedagógiai kedvezményekre, mentesítésre bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek alól vagy a tanulói jogviszony teljesítésének módjára.
  • A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.
    A szakértői bizottságnak mindaddig nyomon kell követnie a  beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küdő, valamint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló sorsát, amíg ki nem kerül a különleges gondozásból.


A szakértői vizsgálat menete

  • A vizsgálat keretében gyermeke képességeinek orvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai szempontú elemzése, diagnózis felállítása történik különböző tesztvizsgálati módszerek alkalmazásával.
  • A vizsgálat első részében anamnézist veszünk fel a szülővel. Ebben kitérünk a terhesség, szülés körülményeire, majd a gyermek mozgás-, és beszédfejlődésére, betegségeire, óvodai-, iskolai éveire.
  • Ezt követően elvégezzük a szükséges vizsgálatokat. 3 év alatti gyermekek játékos helyzetben végzik feladataikat, mely a mozgás, a beszéd, a manipuláció, a szociabilitás területeire terjed.
  • A tankerületi szakértői bizottság komplex vizsgálatán átesett gyermekek, tanulók kiegészítő vizsgálaton vesznek részt a megyei szakértői bizottságnál abban az esetben, ha a tankerületi vizsgálaton sajátos nevelési igény gyanúja merül fel. Ez jelentheti a mentális képességek vizsgálatát, a nyelvi készségek, az írásbeli munka, a számolás, a matematikai gondolkodás vizsgálatát.
  • A vizsgálat időtartama kb.1,5-3 óra, ettől eltérő esetben a vizsgálat időtartamát az azt vezető szakember állapítja meg.
  • A szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatjuk a szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. Javaslatot teszünk a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni és a szülővel alá kell íratni.
  • A szakértői véleményt – a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül – kézbesíteni kell a szülőnek. A szülőnek – a kézhezvételétől számítva – tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton vagy személyesen.
  • A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.
  • Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.
  • A szakértői véleményt a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása esetén a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, abban az esetben, ha a gyermek az adott évben betölti az ötödik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak megküldi.
  • A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.


Felülvizsgálati eljárás

A szakértői bizottság a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat meghatározott időközönként hivatalból felülvizsgálja.

A szakértői véleményt a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során, ezt követően ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti minden második, azt követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.

A szülői együttműködés nemcsak jog, hanem kötelezettség is, amely azokból a törvényi szabályzókból adódik, amelyek alapján a szülőnek joga, hogy megválassza a gyermekének az optimális nevelést-oktatást, de ugyanakkor kötelezettsége is, hogy gyermekek fejlődése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye.

Kérjük a szakértői vélemény szülői példányát őrizze meg!


Az iskolaérettségről és a beiskolázás előtti szakértői vizsgálatról

A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsági tevékenység keretében szakértői véleményt készít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából, ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvodába járó gyermek esetén, annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie az óvodában, vagy annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését, továbbá az óvodába járó gyermek esetén, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,és ha a szülő nem ért egyet a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján az iskolába lépéshez szükséges óvodai igazolásban tett javaslattal.

Ennek alapján kötelező a beiskolázás előtti vizsgálat, ha a gyermek az adott év szeptember 1-jén a 7. életévét betölti, de valószínűsíthetően számára az óvodai nevelés nyújt megfelelőbb környezetet. Iskolaérettségi vizsgálat kötelező akkor is, ha a hatéves kor betöltése előtt lép a gyermek az első osztályba.

Az iskolába járás megkezdése jelentős esemény egy kisgyermek életében, amely kihat a gyermek további fejlődésére, iskolai pályafutására valamint a családok életére is. Ezért nagyon fontos megalapozott döntést hozni a tankötelezettség korába érő gyermek iskolaérettségéről, hiszen az iskolai sikerek örömforrások, elősegítik a személyiség egészséges fejlődését, ugyanakkora egy iskolaéretlen gyermek iskolába kerülése kudarcokhoz, önbizalomvesztéshez vezethet.  Ez pedig negatív hatással lehet a gyermek egész iskolai pályafutására, ami később az egész életére kihathat.

Az iskolaérettség fejlődési, érési folyamat eredménye, mely azokat a képességeket foglalja magába, amelyek a gyermek beiskolázhatósága szempontjából alapvetőek. Az iskolaérettség több dimenziós fogalom, amely a testi fejlettségen, értelmességen, tájékozottságán kívül összefügg az egész személyiség fejlettségének állapotával. Az iskolaérettség feltételei testi vagy biológiai, értelmi vagy képességbeli, és pszichikus, szociális kritériumok alapján írhatók le. Egy-egy részterületen mutatkozó éretlenség vagy képességhiány nem minden esetben jelenti azt, hogy az iskolába lépést egy évvel el kell halasztani. Lehetőség van az iskolába járással párhuzamosan különböző fejlesztéseken való részvételre az iskola vagy a szakszolgálatunk szakemberei irányításával.

A gyermekről az óvodában töltött idő alatt az óvodai nevelői nagyon sok információt szereznek, ezért lényeges, hogy ők milyennek ítélik a gyermek fejlettségi, érettségi állapotát. A gyermek társas közegben való működéséről szociális érettségéről is objektív képet képesek alkotni, amelyet a döntés során a vizsgáló pedagógus és pszichológus szakembereknek érdemes figyelembe venni. Az iskolakezdésről leggyakrabban az óvodapedagógusok és szülők közösen döntenek. Amennyiben ellentmondás vagy bizonytalanság merül fel, az óvoda vagy a szülő kérheti a pedagógiai szakszolgálat vizsgálatát és javaslatát.

Az iskolaérettségi vizsgálat során csoportos és egyéni feladathelyzetben mutatott viselkedés és vizsgálati eredmény nyújt képet a gyermek érettségének aktuális állapotáról, képességei életkorához viszonyított jellemzőiről.  A szülővel folytatott interjú és anamnézis felvétel során tájékozódunk a gyermek fejlődéstörténetéről, annak főbb eseményeiről, a gyermek erősségeiről és a nehézségekről is. A beiskolázási javaslat kialakításakor figyelembe vesszük a szülők tapasztalatait, az óvónők által leírt véleményt, más szakemberek (logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) által leírt tapasztalatokat. A vizsgálati eredményekről és a várható javaslatról előzetesen tájékoztatjuk a szülőt, majd ezt szakértői vélemény formájában összegezzük, a szülőnek és a küldő intézménynek átadjuk. A szakvéleménynek tartalmaznia kell az esetleges fejlesztési javaslatokat is.

Eseménynaptár

2018. július
H K SZ CS P SZO V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031